Püski Kiadó

Ugrás a Tartalomhoz »

Végvári oroszlánok

Cey-Bert Róbert Gyula: Végvári oroszlánok „Élni és halni a Hazáért”!- Megjelenés 2016. október 05-én!

Készletinformáció: Készleten

-
+

Normál ár: 3 800 Ft

Special Price 3 040 Ft

A végvári útkeresés a magyar szabadság útjának a keresése volt. Az 1956-os szabadságharc 60. évfordulóján megjelent könyv „Végvári útkeresés” a XVI. századi vitézek hazaszeretetének bemutatásával összeköti a hazáért harcba szálló végvári hősök rendületlen eltökéltségét az ötvenhatos szabadságharcosok vitézségével áldozatvállalásával. A cselekmény betekintést nyújt a végvári harcok kegyetlen világába. Az olvasó megismerheti Sólymosdy Imre fonyódi kapitányt és Gyulaffy László csobánci kapitányt, kivételes bajvívó hősöket, és átélheti velük a lesvetések, rajtaütések fortélyosan végrehajtott mozgalmas történeteit. A véres rajtaütések kíméletlen oroszlánküzdelmében a magyar és a török vitézek lelkéből idővel kiégett a gyűlölet salakja, jobban megismerték egymást, megtanulták tisztelni egymás vitézségét és rájöttek, hogy sok közös vonás köti őket össze gondolkodásukban, szokásaikban, hagyományaikban, népművészetükben, zenéjükben, amely végül is egymás elfogadásához, megbecsüléséhez vezetett. A regény cselekménye elvisz az Erdélyi Magyar Királyságba élő magyarokhoz, székelyekhez és megérteti velünk, hogy a magyar lélekben élő érzelemteli Erdély-kép gyökerei visszanyúlnak a XVI-XVII. századig, amikor Erdély a magyar szabadságot, függetlenséget, a magyar feltámadás egyetlen reményét jelentette.
 
A XVI. századi végvári harcokat a magyar hazaszeretet magas hőfokon égő tüze világította meg. A könyörtelen véres harcokban oroszlánok küzdöttek oroszlánok ellen. Lesvetések, rajtaütések szinte mindennaposak voltak. Ebben az embert próbáló „vitéz iskolában” magyar és török vitézek vizsgáztatták egymást: aki átment a vizsgán életben maradt, aki nem, annak „a szemfedele a virágos mező, a koporsója a vadmadarak gyomra lett”. A harc annyira kiszámíthatatlan volt, hogy az ütközet után a győztesnek is sietve kellett távozni a csatatérről, minden percben megeshetett, hogy valamelyik ellenséges végvár erősebb portyázó serege rajtuk üt, lekaszabolja őket és elragadja a nehezen megszerzett zsákmányt. Nem volt idő eltemetni az elesett vitézeket, a tetemeket otthagyták a vadmadaraknak. Fehér csonthalom maradt belőlük. Erős tűznek kellett égni a szívekben, hogy az éhező, fizetetlen, rosszul felszerelt, téli hidegben vacogó, fagyoskodó vitézek helytálljanak, kitartsanak és folytassák a harcot. Ez a tűz a hazaszeretet tüze volt. „A jó hírért, névért s az szép tisztességért, ők mindent hátra hagynak” – írta Balassi Bálint a végvári vitézekről. A szép tisztesség, a hazáért való rendületlen harcot, a hazaszeretetet jelentette. A végvári útkeresés a magyar szabadság útjának a keresése volt. Az 1956-os szabadságharc 60. évfordulóján megjelent könyv „Végvári útkeresés” a XVI. századi vitézek hazaszeretetének bemutatásával összeköti a hazáért harcba szálló végvári hősök rendületlen eltökéltségét az ötvenhatos szabadságharcosok vitézségével áldozatvállalásával. A cselekmény betekintést nyújt a végvári harcok kegyetlen világába. Az olvasó megismerheti Sólymosdy Imre fonyódi kapitányt és Gyulaffy László csobánci kapitányt, kivételes bajvívó hősöket, és átélheti velük a lesvetések, rajtaütések fortélyosan végrehajtott mozgalmas történeteit. A véres rajtaütések kíméletlen oroszlánküzdelmében a magyar és a török vitézek lelkéből idővel kiégett a gyűlölet salakja, jobban megismerték egymást, megtanulták tisztelni egymás vitézségét és rájöttek, hogy sok közös vonás köti őket össze gondolkodásukban, szokásaikban, hagyományaikban, népművészetükben, zenéjükben, amely végül is egymás elfogadásához, megbecsüléséhez vezetett. A regény cselekménye elvisz az Erdélyi Magyar Királyságba élő magyarokhoz, székelyekhez és megérteti velünk, hogy a magyar lélekben élő érzelemteli Erdély-kép gyökerei visszanyúlnak a XVI-XVII. századig, amikor Erdély a magyar szabadságot, függetlenséget, a magyar feltámadás egyetlen reményét jelentette. A magyarság a mai napig nem tudta feldolgozni Erdély elvesztését, nemcsak azért, mert az ország legszebb része („Tündérkertje”) veszett el, hanem elsősorban azért, mert lelkének legmagyarabb nemzeti értékeket megőrző felét vesztette el.

További információk

Címke Új
Méret Nem
Terjedelem Nem
ISBN 9789633021835
Szerző Nem
Szerzők Cey-Bert Róbert Gyula
Kiadó Püski Kiadó

Termék címkék

Használjon szünetet a címkék elválasztásához. Használja az aposztróf jelet (') kifejezésekhez.

  • Gyors kiszállítás  GLS futárszolálattal
  • Hamarosan!!! Bankkártyás fizetés
  • Kérdése ven? Hívjon minket! +36 1 375 7763
  • Online kedvezmények! Vásároljon webshopunkban!

Tallózó
Információk
Elérhetőségeink

Üzletünk címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 26.

E-mail: info@puskikiado.hu

Telefon: +36 1 375 7763, +36 1 214 3905

Fax: +36 1 214 3905

Nyitvatartás:

Hétfő-Péntek 10-18

Szombat         10-13