Egy huszonéves fiatal hölgy, Vastag Andrea, kezdő tudós és író meglepő könyvet írt egy másik fiatal hölgyről: Boncza Bertáról. Arról a Csinszkáról, aki alig negyven évet élt, s volt két férje, két művész: Ady Endre és Márffy Ödön. A két férj mellett ismert számos férfit és nőt, akik, hozzá hasonlóan, valamennyien sajátos egyéniségek voltak.E könyv, amelyet most kezében tart az olvasó, „elhallgatás, kultikus elragadtatás, hagyományos elfogódottság vagy hamis kegyelet” nélkül, új módszerek, új látásmód alkalmazásával közelíti meg a félig költő, félig asszony, egészen ember Csinszka életét.A szerző Csinszka életét merőben új tudományágak és szemléletmódok eredményeinek alkalmazásával írja meg, úgy, hogy minden megírt fejezetben a lényeget: a Főhős lelkét kutatja. Azt, hogy Csinszka, e jeles erdélyi családból származó ember – Vastag Andrea megfogalmazásával - „a gyermekkorától kezdve belé rögzült rossz családi minták, modellek, a benne kialakult szorongások és komplexusok, illetve az eredendően benne hordozott, őseitől örökölt gének következtében mit és miért úgy tett életében, ahogyan.” Ítélkezés és eszményítés nélkül – tudósra jellemző nagy ismeretanyaggal, ám nagy beleérzéssel, megértéssel és szeretettel.Egy huszonéves fiatal hölgy, Vastag Andrea, kezdő tudós és író meglep könyvet írt egy másik fiatal hölgyről: Boncza Bertáról. Arról a Csinszkáról, aki alig negyven évet élt, s volt két férje, két művész: Ady Endre és Márffy Ödön. A két férj mellett ismert számos férfit és nőt, akik, hozzá hasonlóan, valamennyien sajátos egyéniségek voltak.E könyv, amelyet most kezében tart az olvasó, „elhallgatás, kultikus elragadtatás, hagyományos elfogódottság vagy hamis kegyelet” nélkül, új módszerek, új látásmód alkalmazásával közelíti meg a félig költő, félig asszony, egészen ember Csinszka életét.A szerző Csinszka életét merőben új tudományágak és szemléletmódok eredményeinek alkalmazásával írja meg, úgy, hogy minden megírt fejezetben a lényeget: a Főhős lelkét kutatja. Azt, hogy Csinszka, e jeles erdélyi családból származó ember – Vastag Andrea megfogalmazásával - „a gyermekkorától kezdve belé rögzült rossz családi minták, modellek, a benne kialakult szorongások és komplexusok, illetve az eredendően benne hordozott, őseitől örökölt gének következtében mit és miért úgy tett életében, ahogyan.” Ítélkezés és eszményítés nélkül – tudósra jellemző nagy ismeretanyaggal, ám nagy beleérzéssel, megértéssel és szeretettel.RAFFAY ERNŐ