A szerző a rendszerváltoztatás időszakát viharos körülmények és szokatlan feladatok ellátásával élte meg a Magyar Rádió alelnökeként 1992-94 között. Tapasztalatai nyilvánosságra hozatalával hosszú évekig nem foglalkozott, mert úgy vélte, hogy a történteket jobb elfelejteni, mint felidézésükkel újból átélni azokat. Ám amikor azzal szembesült, hogy mai gondjaink jelentős része a súlyosan elhibázott rendszerváltásunk egyes történéseire, vagy még inkább mulasztásaira vezethető vissza, elhatározta, hogy felejtésre késztető hallgatását feladja.