Kocsis István drámái talán elsősorban annak köszönhetik sikerüket, hogy szerzőjük nagyon komolyan veszi a magyar színjátszás Aranykora legnagyobb egyénisége, Jászai Mari művészi hitvallásának a legfontosabb igazságait, azt elsősorban, amely arról szól, hogy a magyar színjátszásnak a régebbi korok magyar hagyományait méltóképpen meg kell becsülnie - ha nemcsak meg akar maradni, de be is akarja tölteni a küldetését. Új kötetének első drámája Az aranykapu kulcsai. Nem könnyű megállapítani e különös, de rendkívül izgalmas színdarab műfaját. Középfajú dráma? Mesejáték? Hitrege? Lehetséges, mert hősei mintha archaikus népmeséinkből vagy a magyar mitológiából léptek volna ki. A darab főhősei, egy erdélyi tanárházaspár, Csenge és Imre mintha a legkisebb királyfiak vagy mitológiánk hősei csodateremtő erejével küzdenének a végveszélyben levő erdélyi magyarság megmaradásáért. Ezért legyőzhetetlenek. A Bocskai szerelme nem kevésbé rejtélyes dráma. Bocskai Istvánt nemcsak Magyarországon, de Erdélyben is - ahol joggal gyűlölték két évtizeden át - ujjongva fejedelemmé választják, s egyre többen hiszik, hogy ő Isten küldötte vagy kiválasztottja... Sikerei mindenkit elkápráztatnak? Felfigyel környezete a fejedelem olyan különleges képességeire, amelyekre nem találja az észszerű magyarázatot? Bizonnyal, de azt csak néhányan sejthették, mit jelenthetett Bocskai István számára annak a Mária Krisztiernának, Rudolf császár-király unokahúgának a segítsége, aki néhány évig Báthory Zsigmond fejedelem felesége volt, s aki a "világra szóló" válás után az erdélyiek közül csak Bocskaival tartotta a kapcsolatot. Történetük hasonlít a Trisztán és Izolda történetéhez, de nem ugyanolyan. A "Tündér Ilonám, Crescence" is egy rendkívüli, csodákkal teli szerelmi házasság története. Hősei Széchenyi István és Seilern Crescence... A legkülönösebb csoda ebben a szerelmi történetben bizonnyal nem más, mint az, ahogyan belépnek együtt - 1848 kora őszén, Széchenyi élete legdrámaiabb órájában - a magyar mitológia rejtélyes világába, de nem menekülésképpen, hanem azért, mert Crescence az ő hitvesének az életét már csak ott tudta megmenteni.

Ha nemcsak azt vizsgáljuk, miképpen darabolták fel az 1919-20. évi párizsi békekonferencia döntéshozói a Magyar Királyságot, hanem vállaljuk azoknak az összefüggéseknek a figyelembe vételét is, amelyek egész Európa sorsát meghatározhatják, ha tehát az egész békekonferenciát és előzményeit tanulmányozzuk, különös tekintettel arra, hogy miképpen határozta meg az egész "békealkotást" a Cinizmus, az Igazságtalanság, miképpen diadalmaskodott benne a Hazugság kultusza, akkor a következő kérdést tarthatjuk legfontosabbnak és egyben legfélelmetesebbnek: a békekonferencia előzményei és végbemenetele (azaz a kulisszák mögött - már a béketárgyalás megkezdése előtt - meghozott döntések mérlegelés nélküli, szolgai elfogadása a konferencián, de annak színlelése, hogy ott érdemi munka folyik) valóban olyan folyamatot indítottak-e el, amely végveszélybe sodorja egész Európát? A szerző válasza: igen... De utána felteszi azt a kérdést is, megállítható-e ez folyamat? És válaszában meggyőző erővel bizonyítja: megállítható, de csak akkor, ha a Hazugság és a Cinizmus kultuszát még idejében felváltja Európában az Igazság és a Harmónia kultusza.

A könyv az ősi magyar hitvilág, hitélet, vallás legkevésbé ismert kérdésköreivel foglalkozik, különös tekintettel a táltos paripa és a tündérvilág titkára, valamint a beavatás, a szakrális hierarchia és a régi magyar küldetéstudat rejtélyére.

A szerző Széchenyi István naplója alapján írja meg életregényét és mutatja be, mi van Széchenyi különös magatartása, rendkívüli tettei mögött.

*

Nem elégedhetünk meg az agresszív román nacionalizmus kérdéskörének a gazdasági és politikai értelmezésével, hanem vállalnunk kell a sokkal bonyolultabb pszichológiai magyarázatot is.

Meg kell fejtenünk a Szent Korona titkát, azaz beszélnünk kell a Szent Korona misztériumának kérdéseiről is El kell magyaráznunk, mit jelent a Szent Korona tagjának lenni, mi a Szent Korona tana, mit jelentett (és mit jelenthetne) a Szent Korona misztériumában élni.

*

A szakrális szerelemről eddig legrészletesebben A táltos paripa||című könyvemben írtam.1 Tíz esztendeig foglalkoztam||a Tündér Ilona és a táltos paripa kultuszának rejtélyeivel, s||felismerhettem, hogy réges-régen nem számított rendkívülinek,||ha valaki e rejtélyekről beszélt.

A magyar-román viszony elmérgesedésének története. Történelmi tanulmány utópisztikus vitával megtűzdelve, továbbá regény a román történelemhamisításról.