Ahogyan járom az országot, látom, hogy egyre nagyobb szükségünk lenne az embereknek a személyes hitellel alátámasztott fogódzókra, ami szükséges ahhoz, hogy megkapaszkodhassunk ebben a válsággal teli forgatagban, amit a XX-XXI. század jelent. A kapaszkodókat elvesztett környezetben felértékelődik minden, amire még támaszkodni lehet, ami összeköt: a baráti, az iskolai, a minkahelyi közösségek, a család, és nem utolsósorban a hit, az egyház, tehát minden, ami érték, és ami hosszú ideje hitelesen az.