A könyv, amelyet az olvasó kezébe vesz - mint már a címe is sejteti -, nem mindennapi érdeklődésre tarthat számot.||||Bemutatja benne a szerző, hogy miként tanúskodnak a régészeti, történeti, nyelvi, néprajzi stb. szaktudományos módszerekkel föltárt leletek és szövegek olyan korai vallási tanításokról, amelyek csak több száz, de sok esetben több, mint ezer évvel később kerültek be az ószövetségi szentírás szövegébe.||||Rávilágít főként a sumér és más korai egyiptomi mágus, kanaánita stb. emlékekben föllelhető örök isteni igazságokra, amelyek a bibliai szövegben mint kinyilatkoztatott igazságok jelennek meg előttünk.||||Amikor tehát az egész világ várakozásának megfelelően a II. „Vatikáni Zsinat a Kinyilatkoztatásról szóló határozatában ünnepélyesen kimondta, hogy az Ószövetség könyvei sok ideig való és tökéletlen részt is tartalmaznak”, örömmel fedezzük föl, hogy az ószövetség népét megelőző ókori emberiség - bár még tökéletlen vallási tanításaiban - már igen sok tökéletes és örök értékű isteni tanítás csírája rejtőzik.||||Így tehát szükségessé vált az ószövetség népén kívül, az emberiség más csoportjainak részére adott isteni tanítások tárgyilagos vizsgálata és ismertetése is.||||Ezek fölött eddig vagy elsiklott a tekintetünk, vagy nacionalista törekvések ezekről igyekeztek elterelni a figyelmünket.||||A hittudomány és a szaktudományok egybevetésével kapott meglepő eredmények és párhuzamok fölismerésében jelentős szerepe volt a szerző kellő fölkészültségének.||||DR. ZAKAR ANDRÁS, aki Margittán, Bihar megyében 1912-ben született és a budapesti Piarista gimnáziumban érettségizett, előbb a Műegyetemet végezte el 1935-ben, és ott lett a Közlekedéstudományi és Vasútépítéstani Tanszéken tanársegéd. Ezután papi hivatását követve a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán folytatta tanulmányait és ott szerezte meg a doktorátust.||||Ezek által a szellemtudományok, a nyelvészet, és a műszaki tudományok gyakorlati szempontjainak egybevetésével szilárdan megalapozott és az egész emberiség összefogását és testvériségének tudatát elősegítő kutatások és tevékenységek vonzókörébe került.||||Személye az Egyesült Államokban sem ismeretlen. 1947 - ben a kanadai Ottawában rendezett Nemzetközi Mária Kongresszusra elkísérte Mindszenty József bíboros, esztergomi érseket, mint a személyi titkára. A kongresszussal kapcsolatban a bíboros főpásztor meglátogatott sok kanadai és egyesült államokbeli magyar plébániát is.||||1948 - ban a szerző is börtönbe került, amelyből 1953 - ban szabadult. 1970 - ben bírósági végzéssel rehabilitálták és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mentesítették.||||Számos műszaki, hittudományi, történelmi, nyelvészeti, művelődéstörténeti tanulmányt illetve könyvet írt. Többek közt megírta Tóth Tihamér püspök életét, ahogy a kortársai látták. Összegyűjtötte a német nácizmus embertelenségeivel szemben fokozatosan kibontakozott magyar fegyver nélküli ellenállás legfőbb okmányait, és mint illetékes szemtanú, jegyzetekkel is ellátta azokat.||||Serédi Jusztinián bíboros - akinek utolsó éveiben dr. Zakar András szintén a személyi titkára volt - páratlanul erélyes, és eredményes föllépéseivel sok százezer különböző nemzetiségű üldözött életét mentette meg Magyarországon.||||A csikágói Current Anthropologyban 1971 - ben jelent meg a sumér - ural - altáji rokonságról folytatott első nemzetközi szintű eszmecsere, amelynek vitaindító és záró tanulmányát fölkérésre ő írta meg.||||Joggal reméljük tehát, hogy a Kedves Olvasó, amilyen érdeklődéssel olvassa át ezt a munkát, ugyanolyan hasznot is merít belőle.||(Garfield, 1972.)||||||„A SUMÉR HITVILÁG ÉS A BIBLIA” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik azt szeretnék megtudni, hogy miként tanúskodnak a régészeti, történeti, nyelvi, néprajzi szaktudományos módszerekkel feltárt leletek azokról a korai vallási tanításokról, amelyek csak több száz vagy ezer év múlva kerültek be az ószövetségi szentírás szövegébe.