A monográfia a Hitlerjugend „külpolitikájáról” szól, ennek változásairól a kezdetektől, a tevékenység 1933-1939 közötti kiteljesedésén át egészen a második világháború végéig. Középpontjában a bilaterális ifjúsági kapcsolatok állnak: a) a kiemelt partnerekkel (Olaszország, Japán, Nagy-Britannia, Franciaország), b) a különböző térségékkel és kontinensekkel (Észak-, Dél-, Kelet- és Nyugat-Európa, az Amerikai Egyesült Államok, Latin-Amerika, a Közel- és a Távol-Kelet, valamint Afrika), Megismerhetőek továbbá a külföldre irányuló tevékenység szellemisége, szervezeti keretei és formái, a Harmadik Birodalom külpolitikai hálózatrendszerének fontosabb elemei, a Hitlerjugend nemzetközi ifjúsági kapcsolatai. A HJ prominensebb vezetőinek karriertörténetébe és a szervezet belső életébe is beleláthat az olvasó. A szervezet életéből, tevékenységéből egy olyan náci jövőkép rajzolódik ki, amelyről 1945-ben – vagy már előbb – eldőlt, hogy sosem fog megvalósulni.||||Vitári Zsolt (1975) a Pécsi Tudományegyetem Történettudományi Intézetének oktatója, fő kutatási területei: a német ifjúság a 20. század első felében, a magyarországi németség, a Volksbund története. A Hitlerjugend és Délkelet-Európa című könyve (2012) és számos tanulmánya után második önálló kötetét veheti kezébe az olvasó